Az álláskeresők enciklopédiája
Szakmai partnerek
Miben segíthetünk?
...az álláskereséssel kapcsolatban?

Használati utasítás az interjúztatóhoz

Ismerjük meg a HR-esek gondolkodásmódját, hogy nagyobb esélyünk legyen az állásinterjún.

Ezeket a szempontokat mérlegeli a cég képviselője:

  1. Képesítés
  2. Munkatapasztalat
  3. Motiváció
  4. Kommunikációs készségek
  5. Érettség és érzelmi stabilitás
  6. Egészség

Íme a használati utasítás 14 felvételiztető típushoz!

1. A szószátyár

Alegkevésbé felkészült interjúztatókra jellemző a leginkább, hogy túlságosan sokat beszélnek, és ezt nem veszik észre. Ennek oka, hogy idegesek, mert nem tudják, hogy mit kérdezzenek, és hogyan vezessék le az interjút. Úgy vélik: azáltal, hogy sokat beszélnek, irányításuk alatt tartják a szituációt.

Ha ezt tapasztaljuk, alkalmazzuk a "csíptetés" technikáját, melynek segítségével udvariasan félbeszakítjuk a felvételiztetőt és visszatereljük a beszélgetést arra, hogy milyen értéket tudnánk nyújtani a vállalatnak.

2. A hallgatag

Egyes interjúztatók a csendet tudatosan használják arra, hogy zavarba hozzák a pályázót. Azt követően, hogy a jelölt megválaszolta a feltett kérdést, csak ülnek némán és néznek az illetőre. Arra próbálják rávenni a jelöltet, hogy tovább folytassa a beszédet és áruljon el magáról olyat is, amit eredetileg nem állt szándékában. 

Ha ilyen helyzetbe kerülünk, nézzünk nyíltan a felvételiztető szemébe és tegyünk fel egy egyszerű kérdést, például: „Elég részletet közöltem a témával kapcsolatban? Megválaszoltam a kérdését?”. Ezzel a taktikával észrevétlenül átvesszük a helyzetben az irányítást annak érdekében, hogy a lehető leginkább be tudjuk mutatni alkalmasságunkat a meghirdetett állásra.

3. A felkészületlen

Ha az interjúztató láthatóan ideges, és azonnal azzal a kérdéssel kezdi a beszélgetést, hogy „Meséljen magáról!”, elképzelhető, hogy kevés a tapasztalata az interjúztatás terén. A képzett interjúztatók először bemutatkoznak és elmagyarázzák, hogy milyen pozícióban vannak a vállalatnál. Ezt követően engedik, hogy a jelölt reagáljon a bevezető mondatokra, majd konkrét kérdéseket tesznek fel a szakmai tapasztalatokról és készségekről.

Ha a fenti kérdés elhangzik, legyünk felkészülve egy előre kigondolt válaszadásra. Foglaljuk össze fél percben, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezünk, mely összhangban áll a meghirdetett állással, majd tegyük fel azt a kérdést, hogy „Szakmai hátterem mely részéről beszéljünk először?”.

4. Az elkéső

Az egyik legzavaróbb, amikor az interjúztató elkésik, megvárakoztatja a jelöltet. Álláskeresőként valószínűleg órákat töltöttünk azzal, hogy készültünk az interjúra, megjelentünk a helyszínen, így joggal várjuk el, hogy a felvételiztető is időben ott legyen az általa kijelölt időpontban. 

Ha mégis megvárakoztatnak, tegyünk úgy, mintha semmi sem történt volna. Viselkedjünk nagyvonalúan és tiszteletteljesen, ahogyan mi is elvárnánk. Használjuk ki a várakozással töltött időt: gondoljuk át a kérdéseinket, kapcsoljuk ki telefonunkat és ellenőrizzük a megjelenésünket. 

5. A bunkó

Nem ritka, hogy az interjúztató igen durva viselkedést enged meg magának. Felveszi a telefont vagy sms-t ír interjúztatás közben, ami annak a jele, hogy az állásinterjú levezetése csak másodlagos a számára. Ilyen esetekben gondoljunk arra, hogy az, ahogyan felvételi közben bánnak velünk, jó előjele annak, ahogyan kezelni fognak minket majd akkor, ha felvesznek.

6. A gonosz

Bizonyos interjúztatók szándékosan olyan kérdéseket tesznek fel, melyet a jelölt nagy valószínűséggel nem tud megválaszolni. A cél, hogy a pályázó esélyeit csökkentsék, vagy megfigyeljék, hogyan reagál stresszhelyzetben. Természetesen ez lehet teljesen tudatos is, azaz stresszinterjú.

7. Az önimádó

Ha a felvételiztető személy a beszélgetés során nem tárgyilagosan mutatja be a betöltendő pozícióval járó feladatokat, hanem saját élményein keresztül, melyek mesélése közben önmagát helyezi előtérbe, feltehetően nárcisztikus főnökkel van dolgunk. Irodájuk falait gyakran a saját nevükre szóló elismerések, oklevelek díszítik, a berendezés pedig általában tekintélyt parancsoló, hogy beosztottaik tiszteljék őket.

Ha a felvételin ebbe a főnöktípusba ütközünk, fel kell készülnünk rá, hogy a cégen belül nagy valószínűséggel gyakran cserélődnek a beosztottak, mivel a munka során elkövetett hibákért a vezetők sosem önmagukat okolják, hanem a másikat. A legjobb, ha tisztelettel és nagy érdeklődéssel hallgatjuk. Érdemes azt mutatni, hogy rendkívüli benyomást tett ránk az adott személy

8. A pedáns

Ha a beszélgetést percre pontosan kezdi az interjúztató, akinek az asztalán rendben sorakoznak a tollak és iratok, kínosan precíz emberrel van dolgunk. Az ilyenek mindig tárgyilagosak, részletesen és korrekten taglalják a munkafeladatokat, kerülik a személyes témákat, és kevés érzelmet olvashatunk le az arcukról. Főnökként általában megkövetelik a fegyelmet, a kiszámíthatóságot és precizitást.

A jelentkezőnek mindenképpen a korrektségre kell törekednie a felvételi beszélgetés során, hogy jó benyomást tegyen az interjúztatóra. Világos és megfontolt mondatokban beszéljünk a siker érdekében.

9. Az antiszociális

Ha kényelmetlenül, hívatlan vendégként érezzük magunkat a felvételi beszélgetés alatt, a leendő főnöknek feltételezhetően kevéssé fejlettek a szociális képességei. Az ilyen emberek mindent személytelenül és tárgyilagosan közelítenek meg, beosztottaik érzelemvilága és magánélete egyáltalán nem érdekli őket. Társasági eseményeken, informális beszélgetések során kínosan érzik magukat, gyakran ügyetlenek ilyen helyzetekben.

Nehéz dolga van a jelentkezőnek, ha meg akarja állni a helyét egy ilyen interjúztató előtt. Sem a hangulat oldódására, sem a szimpátia bármilyen fajta kimutatására nem számíthat a hosszú percek alatt. A legokosabb, amit tehet, hogy megőrzi hidegvérét, és nem hagyja magát befolyásolni a hűvös hangulattól.

10. A látnok

Az interjúztató nagy szavakat használ, átfogó tervekről beszél, nagy vonalakban mutatja be a betöltendő munkakört, és azonnal a jövőről kezd el fantáziálni, igazi „látnokra” akadt az álláskereső. Az ebbe a típusba tartozó vezetők kerülik a részleteket, az operatív ügyintézésben kevéssé jeleskednek, ugyanakkor a helyes stratégiai irány megtalálásában igen kiválóak lehetnek.

Az ilyen típusú ember szimpátiáját könnyű elnyerni, általános tanácsot viszont nehéz adni, hiszen pillanatnyi hangulatuktól függ, hogy éppen mit tartanak rokonszenvesnek. Talán annak a jelentkezőnek van a legnagyobb esélye az állás elnyerésére, aki legutoljára kerül sorra a felvételi beszélgetésen.

11. A depresszív

A stressztől nyúzott arc, a mosoly hiánya önmagáért beszél. Az ilyen interjúztatók általában nem is urai a beszélgetésnek, akadozva követik egymást a céltalan mondatok.

A pályázónak nem szabad hagynia, hogy az interjúztató rossz kedve rá is átragadjon, mutassa magát nyugodtnak és lazának. Az ilyen személyiségek társaságában egyre intenzívebbé váló idegességérzet nem segít az állás elnyerésében.

12. A simulékony

Behízelgő modorával ő a cég embere. Azért van ott, hogy meghódítson bennünket a cég varázslatos világához. Interjúztatóként valószínűleg megpróbál majd jó benyomást gyakorolni ránk, és nem tesz fel túlságosan kirívó kérdéseket. Ez a munkája. Ez a típus egyre sűrűbben bukkan fel bizonyos iparágakban, különösen ott, ahol gyakoriak a személyi változások, vagy állandó problémát jelent a munkaerőhiány.

Bánjunk vele úgy, mint egy kereskedővel! Ha túl szépnek hangzik az ajánlata, valószínűleg az is. Mielőtt elfogadnánk azt, ragaszkodjunk hozzá, hogy mindent fektessünk le írásban is. Előbb azonban hozakodjunk elő a saját feltételeinkkel - ezzel is tesztelve az illető rugalmasságát - és használjuk ki az előnyeinket!

13. A szétszórt

Az irodája kaotikus. Az sem ritka, hogy késik az interjúról. Az asztalán óriási papírhalom emelkedik, még a jelentkezésünket sem találja meg könnyen. Nehezére esik rendszerezni a gondolatait, különösen, ha a beszélgetést gyakran szakítja félbe telefoncsörgés. Ebben az esetben lehetőségünk nyílik az interjú irányítását átvenni, méghozzá teljesen természetes módon, így ő ezt észre sem fogja venni.

Az ilyen típusú interjúztató barátságos és rugalmas. Ezért esélyünk nyílik megmutatni a legjobb formánkat. Ez azonban csak akkor működik, ha képesek vagyunk alkalmazkodni (vagy elvonatkoztatni) a rendetlen környezettől és zavaró tényezőktől.

14. Az anyáskodó

Ez a típus általában negyvenes-ötvenes éveiben járó nő, de férfiak között is előfordul. Többnyire barátságos és nyitott. Szülői ösztönei miatt sajátos módon bánik a fiatalabb jelentkezőkkel, becézgeti őket, minden téren tanácsokat osztogat - feltéve, ha lehetőséget kap arra, hogy megmutassa szülői oldalát.

Maradjunk összeszedettek, mutatkozzunk érettnek és teremtsünk látszólag bizalmat vele. Az illető személyiségéből fakadóan könnyedén képes bizalmas információkat kicsalni belőlünk, legyünk résen! Ragaszkodjunk ahhoz a mondanivalónkhoz, amivel felkészültünk az interjúra, csak éppen úgy adjuk elő, hogy azt gondolja: mi vagyunk a legőszintébb gyerekek az utcában.

Állásajánlatok

Tartalomjegyzék
1
ÍGY ÉLJÜK TÚL AZ ÁLLÁSUNK ELVESZTÉSÉT
2
ÁLLÁSKERESŐ LETTEM
3
ÍGY LEGYEN TÖKÉLETES AZ ÖNÉLETRAJZUNK!
4
AZ ÁLLÁSINTERJÚ
5
REMÉNYEK ÉS KÉTSÉGEK – VAJON ÉN KAPOM MEG AZ ÁLLÁST?
Kérdésed maradt a saját elhelyezkedésedre vonatkozóan?

Akkor hívd a Soproni Jóleső Segítség Álláskereső Kékszámát, ahol tapasztalt és sokszínű tanácsadó csapat várja a hívásokat minden hétköznap 9 és 15 óra között.

Álláskereső kék szám: 06 40 201 110

Úgy érzed már felkészültél az álláskeresésre?

Akkor vágj bele, találd meg álmaid munkahelyét a Profession.hu kínálatában.

Támogatók
Az Álláskeresők Enciklopédiája nem jöhetett volna létre támogatóink nélkül
Ezt keresték mások
Impresszum | Copyright 2015 allasiranytu.hu